Változatos mozgásélmények
A növekedés a csecsemőkor végére lelassul és a serdülőkorig viszonylag egyenletes ütemre vált. A járás biztonságos megtanulása után a helyváltoztatás képessége gyorsan fejlődik. A megjelenő új mozgásos feladatok tökéletesítik az eddig megtanult mozgásvázlatokat. A fizikai aktivitás, a környezet formáló hatása kedvezően befolyásolják a mozgásfejlődést.
A legfontosabb mozgásformák a járás, a fel- lemászás, az egyensúlyozás, a leugrás, a futás, a szökkenés, és az ugrás folyamatosan fejlődnek, alakulnak. A dobások különböző formái (egykezes felső, kétkezes alsó és kétkezes felső dobás) szintén jelentős koordinációs javuláson mennek keresztül. A hengeredés, a gurulás, a függeszkedés, a húzás, hordás gyakorlása ugyancsak nagymértékben segíti a mozgások finomodását, összerendezettségét. A kisgyermekkori mozgásfejlődés egyik "motorja" a játék. Az egy-két éves gyermekek nagy örömmel futnak körbe-körbe, húznak, tolnak tárgyakat, felugrálnak különösebb cél nélkül. Ezek a funkcionális mozgások egyértelműen a mozgás közben érzett öröm újra és újra átéléséért történik. A gyakori ismétlés megint csak a mozgások "csiszolását", a végrehajtás sikerességét javítja. A funkciójátékok segítségével a kisgyermek sokoldalú végrehajtást gyakorol, amely visszahat a központi idegrendszer mozgatókérgére és a mozgások összehangolásáért felelős terület, a kisagy fejlődésére. A gyakorlás azért is fontos, mert a legfőbb szenzoros ingerek ebben az életkorban nem a látómezőből érkeznek, hanem az izmokból. Tehát a kinesztetikus információknak vezető szerepük van a kisgyermekkori mozgástanulásban.

Lassan, de biztosan
Egyéves kortól a második év végéig a kisgyermek mozgását a kis erőkifejtés, a lassú tempó és a szűk térbeli terjedelem jellemzi. A mozgás elindítása bizonytalan, a mozgásritmus meglehetősen változékony. Emiatt a mozgások - kívülről szemlélve - bizonytalannak, szögletesnek tűnnek. Sok felesleges úgynevezett mellékmozgás tarkítja a végrehajtásokat. Ez az életkori szakasz kétségtelenül a kísérletezés, próbálgatás időszaka, ezért a mozgásokat nagy körültekintéssel és visszafogottan hajtja végre a gyermek.
Ebben a korban már önállóan jár és szalad. Ez azt jelenti, hogy önmagától kezd összetettebb mozgásokat végezni, ezért előfordulhat, hogy másfél-két éves kor környékén visszatér a mászáshoz. Egyéves kora környékén felfelé tud mászni, persze legfeljebb 30 cm-es akadályokat képes leküzdeni. Kis gyakorlás után lefelé is tud mászni. A 2. év végén lesz képes fel- lefelé lépkedni. Kapaszkodva felmegy a lépcsőn. Először oldalazva, után- lépésekkel, majd fellépve és megállva megőrizni az egyensúlyt. A szabad fellépkedés váltott lábbal harmadik év végére jelenik meg. A lefelé lépkedés technikája később javul, hiszen egy a szabályozás szempontjából igen bonyolult mozgásformáról van szó. Az egyensúly folyamatos stabilizálása mellett a láb fékező mozgásának koordinálására is szükség van a lefelé lépkedés során.

Fő az egyensúly
A járás ezen időszak alatt folyamatos javuláson megy keresztül. A kisgyermek még mindig nagy terpeszben jár az egyensúly biztos megtartása miatt, habár a terpesz egyénenként eltérő lehet. A lábfej párhuzamostól eltérő szöge is a biztos alátámasztást segíti. Általában befelé állnak a lábfejek, a kifelé fordított meglehetősen ritka. A járás sebességét a lépések hossza és gyakorisága befolyásolja. Jelentős változás a járásban a harmadik életév után következik be. Általánosan érvényes tendencia, hogy a lépéshossz növekedése és a gyakoris vagy lépésfrekvencia csökkenésével megy végbe a fejlődés.

Repülőfázis?
A futás a járástól a repülőfázisban különbözik. Rövid ideig tartó repülőfázisok már a két és fél évesek járásában is előfordulnak. A futómozgás jellegzetesen egyenes törzstartással, enyhén hajlított csípővel és térddel jellemezhető. A karmozgás szűk terjedelmű és oldalra lendített (a könyök szinte nyújtott) egyértelműen egyensúlyozó szereppel bír. A futáshoz két fontos fizikai feltétel szükséges. Az egyik a megfelelő láberő. A másik a dinamikus egyensúlyozó képesség magas szintje. Mindkettő elengedhetetlen a futómozgás sikeres végrehajtásához. A jól koordinált futómozgást ebben az életkorban a szubmaximális sebességzónában produkálja a gyermek. Ha egy kicsit gyorsabban fut a mozgás "szétesik", koordinálatlanná válik. Ezért a kisgyermekkorban kerülni kell a versenyszerű megmérettetéseket.

De nehéz összekötni a mozgásokat!
A járás és a futás után a gyermek megtanul szökkenni és később ugrani. Először a lelépések lesznek nyújtottabbak, hosszabb repülési fázissal, később helyből ugrások tarkítják a mozgásrepertoárt. Talajra rajzolt jelet biztonságosan csak három éves kora után képes átugrani a kisgyermek. Megpróbálja összekapcsolni a különböző mozgásformákat, például a futást az ugrással. Nekifut, de az elugrás előtt megáll. Folyamatossá az óvodáskorban válik a két mozgásforma. Elkapja, eldobja a labdát, és már képes szándékosan belerúgni.

Elkapni nehezebb, mint dobni?
A dobómozgás jellegzetesen vállból történik. Természetesen nincs még szabályos dobóterpesz, a felállás frontális. Dobásának van iránya, de előfordul, hogy túl hamar, vagy túl későn engedi el a labdát. Hasonlóan merev a kétkezes alsó dobás mozdulata is. Nem történik meg az alsó és felsőtest összehangolása, a dobás ebben az esetben is vállból történik. Sajnos a dobómozgás megtanulása sok időt és türelmet vesz igénybe, hiszen társ kell a gyakorláshoz. A mozgást először lassan, eltúlozva kell tanítani, mert a látás és mozgás összehangolása még igen fejletlen. Fontos, hogy minden mozdulatunkat vég tudja követni a gyermek, hogy kialakuljon az elővételező képessége, ti, hogy éppen hol tart a labda. A labda elkapása sokkal nehezebb feladat, mert fékező mozdulatra van szükség, amely az agyi gátlások érésével javul. Igyekezzünk elkerülni a negatív élményeket, ajánlatos ezt a mozgásformát szakember segítségével gyakoroltatni.

Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni
Jelentősen javul a finommotorika, nagylyukú gyöngyöt tud fűzni a gyermek. Kialakul a kéz finom mozgása, az ujjak koordinálása. Ügyesen begombolja a ruháját. Tud egy lábon állni, szökdécselni, valamint lábujjhegyen járni. Önállóan felmegy és lejön a lépcsőn. Köztes teret átlép. A gyermekek többségénél hároméves korra kialakul az oldalasság, a funkcionális aszimmetria a teljes test koordinációjában. Egyértelműen meghatározható a fogókéz, az elugró és a rúgóláb.
A legfontosabb szabály a kisgyermek mozgásfejlődésének elősegítésében, hogy megfelelő nagyságú mozgásteret és mozgásszabadságot biztosítsunk a gyermek számára. Ez vonatkozik a futás, az ugrásra és a dobásra, míg a fel-, le- és átmászáshoz megfelelő eszközök, szerek szükségesek. Különösen fontos a lépcsőn fel- és lelépést gyakorolni, hiszen a mozdulatsor a később tanult valamennyi mozgásnak alapjául szolgál. Javasolt a gyermekkel való együttjátszás, kihasználva az utánzási vágy motivációs bázisát.

Nem csak nehézkesen lélegeznek, de enni sem tudnak rendesen. Márpedig ha éhesek, akkor nyugtalanok, sírósak, nyűgösek, álmatlanok, illetve minduntalan felébrednek.

Honnan jön a nátha?
A nátha (rhinitis) az orrnyálkahártya gyulladásával, duzzadtságával, valamint fokozott váladékozásával jár. Számos betegség okozhatja. A lényeg, hogy az orr folyik, a légvétel számára azonban el van dugulva. A náthás gyerek gyakran tüsszent. Gyerekkorban allergia csak ritkán okozza. Sokkal gyakoribb, hogy valamilyen vírusos fertőzés a ludas, ilyenkor fejfájás és láz szokta kísérni. Az őszi, téli nyirkos, hűvös időszak a nátha szezonja. Ilyenkor a több mint 200 náthavírus mintha rohamot indítana ellenünk. Az ember legsebezhetőbb pontja ebből a szempontból a száj-garatüreg és az orrüreg nyálkahártyái. Különösen, ha nincsenek tökéletes állapotban.

Túlfűtött lakások, szigetelt ablakok
A babák nyálkahártyájának egészségét valójában nem pusztán a hideg idő, sokkal inkább a fűtési szezon teszi próbára. A szülők pont azért, hogy gyerekeik meg ne fázzanak, hajlamosak túlfűteni a lakást, és spórolni a szellőztetéssel. Ablakaink is egyre jobban szigeteltek, így a lakás levegője menthetetlenül kiszárad. A gyerekek valóságos kis kályhák, akiknek az anyagcseréje sokkal gyorsabb. A hidegben kevésbé fáznak, melegben viszont könnyen kiizzadnak, nyálkahártyáik pedig kiszáradnak, sebezhetővé válnak. Ilyenkor sajnos a lehető legjobb eséllyel kapnak el légúti fertőzéseket. Ha netán még cigarettafüstöt vagy poros levegőt is el kell viselnie a gyerekeknek, nyálkahártyáik még meggyötörtebbek, érzékenyebbek.

Náthaellenes óvintézkedések
Ha tehát el szeretnénk kerülni a sorozatos babanáthát és megfázást, akkor fűtsünk kevesebbet, a szoba ne legyen 21-22C-nál melegebb. A baba nem fog megfázni, inkább a felnőttek vegyenek föl még egy pulóvert otthon. Éjszakára még kevésbé kell fűteni, a gyerekszobában elég a 16-18 fokos hőmérséklet. Arra azonban figyelni kell, hogy olyan hálózsákja legyen a kicsinek, hogy ne tudjon belőle kibújni, kitakarózni. Naponta többször szellőztessünk, lefekvés előtt feltétlenül nyissunk rövid időre ablakot. A délutáni vagy napközbeni altatás is történhet nyitott ablak mellett, a kertben vagy erkélyen. Csak ködös időben nem célszerű a levegőzés a szabadban, illetve, ha a kicsi lázas. Ekkor az egyenletes szobahőmérséklet és az ágy melege a gyógyító.
Gondoskodni kell a szoba levegőjének párásításáról. Nem szükséges drága párásító készülék, elég egy-egy vizes tál a fűtőtesten vagy annak közelében, de megteszi egy száradó törölköző is, amit időnként cserélni kell. A rendszeres séta a jó levegőn legyen mindennapi program. Még ha össze is kötjük valami hasznos kiruccanással, semmiképp se tévedjünk füstös, rossz levegőjű helyre vagy bevásárlóközpontokba, ahol csak úgy hemzsegnek a kórokozók és az azokat hordozó emberek.
Bárhonnan hazaérve egy alapos kézmosás legyen az első dolgunk. Tisztába rakás, játék előtt is kezet kell mosni a családtagoknak. Ezt követően akár náthásan is lehet játszani a kicsikkel, de természetesen nem szabad rájuk tüsszenteni és rájuk köhögni. Az ölelgetésre, babusgatásra szükség van, de a puszilgatást náthásan mellőzzük. Így talán sikerül elkerülni a legfontosabb nátha-veszélyforrásokat.

Átjárható orrocskák
A leggondosabb életvitel mellett sem kerülhető el az időnkénti nátha. Félévente 4-6 nátha szinte még normálisnak mondható. Némi vigaszt nyújthat, hogy a kisebb nátháknak még haszna is van. Úgy tűnik, a kisebb-nagyobb náthás fertőzések legyőzése edzi, erősíti az immunrendszert, és felkészíti komolyabb betegségek elhárítására. Fontos része a felnőtté válásnak.
Mégis, mit tegyünk, ha a baba elkapja a náthát, éhes, nyűgös, nyöszörgős? Hogyan tudunk rajta segíteni? Hiszen még orrot fújni sem tud. Az első teendő az eldugult orrlyukak kinyitása. Kendő sarkával vagy orrtisztítóval tisztítsuk ki az orrot. A patikában kapható orrszívó is jó segítség lehet. Ezután jöhet bele valamilyen orrcsepp. A legjobb az anyatej. Mindig kéznél van, és összetétele is ideális. Szoptatás előtt és után egy-egy cseppet juttassunk belőle az orrjáratokba.
A duzzadt nyálkahártyákat hatékonyan összehúzza az egyszerű fiziológiás oldat, azaz az enyhén sós víz. Gyógyszertárban is kapható, de 250 ml előzőleg felforralt és langyosra hűtött vízbe fél teáskanál sót feloldva otthon is elkészíthető. Ebből nyugodtan adhatunk naponta többször is. Az orrlyukba kiürült orrcseppes üvegből tudunk a legügyesebben cseppenteni. A gyerek a hátán feküdjön, egyik kezünket a homlokára téve rögzítsük finoman a fejecskéjét, másik kezünkkel csupán egy-egy cseppet tegyünk az orrnyílásokba. A túl sok folyadékot félrenyelheti. Utána a babát felemelve, fejét billentsük kicsit előre, az orrocskát gyengéden megmasszírozva oszlassuk el az oldatot az orrnyálkahártyán. 2-3 naponta készítsünk új oldatot, nehogy beposhadjon, befertőződjön.
Ha végképp nem sikerül átjárhatóvá tenni az orrjáratokat, orrcsepphez is folyamodhatunk, amit a gyermekorvosnak kell felírnia.

Szoptatni vagy sem?
A gyógyulás feltétele, hogy sok folyadékot, elegendő táplálékot kapjon a baba, és jól ki tudja aludni magát. Csakhogy az első nagy gond pont a szoptatás. A kismamákat leginkább az gondolkoztatja el, hogyan szoptassanak. Főként, ha ők maguk is náthásak, attól félnek, hogy ezzel még inkább megfertőznék gyermeküket. A valóságban pont fordítva van; általában a szoptatás a megoldás. Már csak azért is, mert a vírusok és baktériumok már akkor megérkeztek a gyermek szervezetébe az anyatejjel, mielőtt még az anyán kitört volna a nátha. Az anyában a fertőződést követően azonnal termelődni kezdenek a kórokozó elleni antitestek, ezért célszerű ezeket is átadni a babának az anyatejjel, nem pedig megvonni, pont akkor, mikor a legnagyobb szükség van rájuk. A tapasztalat szerint a szoptatott csecsemők sokkal enyhébb lefolyású formában kapják el az anyák náthás fertőzéseit. A szoptatás mellett más folyadékot, teát, limonádét, vizet is itassunk bőségesen, hogy pótoljuk a nyálkahártya által termelt és kitüsszentett folyadékot. Az innivaló biztosítja, hogy a nyákos váladék fel tudjon hígulni.

Biztonságos házi szerek
A légutak tisztántartását néhány illóolaj is elősegíti, de nem mindegy, melyeket használjuk a gyerekszobában. A menta például könnyen allergiát válthat ki. Az eukaliptuszolaj, a levendula-, citrom- és fenyőolaj fertőtlenítő és összehúzó hatású, és kisbabáknak is megfelel. Nagyjából 10 négyzetméteres szobában három-öt csepp illóolaj a fűtőtestre vagy a gyerek feje közelében, biztonságos távolságban elhelyezett vízzel tele tálkába bőségesen elegendő. Alkalmas házi szer az ágy közelében elhelyezett, félbevágott vöröshagyma is. Antibiotikus hatása így is érvényesül.
Jót tesz továbbá az inhalálás is. A legjobb, ha zuhanyozáshoz magunkkal visszük a kicsit a fürdőszobába. Az ablakok ilyenkor mindenképp legyenek zárva. A baba fürödhet a felnőttel, vagy biztos helyen megvárhatja. A párás levegő megnyitja a légutakat.
Minél inkább függőleges a testhelyzetünk, annál nyitottabbak a légutak. A baba szipogósan különösen ragaszkodik ahhoz, hogy karban lehessen, mellkasunkra dőlhessen. Ne vonjuk meg tőle! Lefektetéskor is próbáljunk meg számára a felső testét kicsit megemelő, ugyanakkor biztos fekhelyet készíteni. Ne párnát, inkább ék alakú fejalátétet, törölközőt használjunk. Karban is altathatjuk.

Mikor kell orvost hívni?
A náthával általában nem kell azonnal orvoshoz szaladni, de ha a kisgyermek gyanúsan rosszul van, lázas, túlságosan nyugtalan, nem kap rendesen levegőt, füle vagy torka fáj, gyulladt, az orrváladék sárgás-zöldes, sűrű és gennyes, akkor lehetőleg hívjunk gyerekorvost. A mai gyerekorvosok csak nevükben háziorvosok, sajnos egyre kevésbé gyakorlat, hogy házhoz jönnek. Pedig lázas betegség esetén, vétek rendelőbe hurcolni az amúgy is meggyötört, nyűgös gyerekeket, akik sokszor további fertőzésekkel együtt térnek haza, s a gyógyulás csak elhúzódik. Reméljük, idén télen nem így lesz!

Anyatejtől a kakaóig

Egy baba számára a szoptatás a legmegfelelőbb táplálási mód, de szerencsére ma már nem kell kétségbe esnünk, ha erre bármilyen okból nincs, vagy csak részlegesen van lehetőség.

A szoptatás a meghitt anya-gyermek kapcsolat első mérföldköve. Az élet első 6 hónapjában a csecsemők ideális tápláléka az anyatej, amely mennyiségben, és minőségben is biztosítja a baba számára az optimális tápanyagellátást. Megteremti a megfelelő fejlődés alapjait, hiszen az anyatej könnyen emészthető táplálék, a benne lévő tápanyagok könnyen felszívódnak, így ideálisan hasznosul. Mindemellett segíti a csecsemő egészséges bélflórájának kialakulását, megőrzését, hogy a baba a későbbi fejlődése, vagy akár az immunrendszere számára megfelelő alapokkal rendelkezzen.

De mi történik abban az esetben, ha nem elegendő az anyatej mennyisége?
Jó hír, hogy ma már nem kell kétségbe esnünk, hiszen van megoldás! Viszont vannak alapszabályok, amelyekre feltétlen figyelnünk kell, hogy mindent megtegyünk gyermekünk egészséges fejlődése érdekében.

A babák szervezetének még a hozzátáplálás idején is szüksége van minimum napi fél liter folyékony, tej alapú táplálékra, viszont a tehéntej, vagy más állati eredetű tej nem megfelelő még ebben az életszakaszban! Nem megfelelő, mert bizonyos tápanyagokból túl sokat, másokból túl keveset tartalmaznak, ezáltal megterhelik a babák veséjét, emésztőrendszerét, illetve nem biztosítanak minden, a fejlődéshez szükséges elemet a megfelelő mennyiségben, vagy minőségben. A leginkább kiemelkedő különbség a fehérje tartalomban van. A tehéntej ugyanis fehérjéből túlzott mennyiséget tartalmaz, amely a picik még éretlen szervezete számára nem feldolgozható, illetve akár allergizáló hatású is lehet. Éppen ezért a szakemberek nem javasolják a tehéntej adását egy éves korig egyáltalán, de akár 2-3 éves korig sem.

De akkor milyen megoldást találhatunk?
A tehéntej csak módosított formában lehet alkalmas a babák táplálására. Napjainkban a patikában és a boltokban is kaphatóak a tápszerek, vagy köznapi nevükön babatejek, amelyek tehéntejből készülnek ugyan, de speciális eljárásoknak köszönhetően a csecsemők szervezetének megfelelően módosítják az összetételt - például a fehérjék mennyiségét csökkentik, a vitaminok és ásványi anyagok szintjét optimalizálják, pótolják - mindezt a csecsemő életkorához igazítva. Ugyanis babánk a különböző életkorokban különböző szükségletekkel rendelkezik. A különböző babatejek életkori jelzéseit tehát mindenképpen nézzük meg, és a pici korának megfelelő terméket válasszunk.

Mikor milyen a megfelelő?
Az élet első félévében a gyermekorvos javasol a pótlásra megfelelő tápszert. Később aztán patikában vagy az üzletekben is keressük a 2-es, 3-as jelzésű termékeket, amelyek a babák 6-8 hónapos korától javasoltak. Ma már léteznek úgynevezett Junior gyerekitalok is, melyek az egy évnél idősebb gyerekek szükségleteihez lettek igazítva, és a reggeli bögre tejet helyettesítik a picik számára. A különböző termékekből találunk ízesített változatokat is, mindet a baba életkorának megfelelő ízesítéssel.

Gyógyszerek a terhesség alatt